Vajdahunyad vára

A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén

Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása

Budapest XIV. kerületében, a Városligetben.

A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon

keresztül érhető el.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére, a magyar

építészetet ?három dimenzióban? ábrázoló épületegyüttest

terveztek.

A huszonegy részből álló Történelmi Épületcsoport végül a

szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt

ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el.

A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár Ignác

vezetésével tartós anyagokból építették fel.

Nevét a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta

A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén 

Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása Budapest

XIV. kerületében, a Városligetben.

A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon 

keresztül érhető el.

A vár a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel 1902

és 1908 között, így a múzeum céljait szolgálja, ez alól kivétel

az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház

kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi

János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a

legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök

tere felőli főhomlokzatáról kapta.

Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: 

román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai

több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság 

különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár 

másolata.

Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége

kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át.

Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.

A kastély területén megtalálható Lugosi Béla színművész,

továbbá Anonymus szobra is, aki a 12. században élt és III.

Béla magyar király jegyzője és történetírója volt

Az „első” Vajdahunyad vára (1896–1899)

A Hunyadi-család vajdahunyadi várkastélya a 19. században 

már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált.

 Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére

készítették el mását, a Történelmi főcsoport részeként felépített

épületegyüttes gótikus elemét, a Vajdahunyad várát Budapesten.

A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban”

kívánták bemutatni.

A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján,

a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel

1896-ra. 1896. október 31-én a millenniumi kiállítás bezárt, az

alkalmilag felállított pavilonok elbontása megkezdődött.

Ez a sors várt volna a Vajdahunyad várára is, azonban a

nagyközönség tiltakozására az Országos Magyar Gazdasági

Egyesület kezdeményezte az épület megtartását (a már a

kiállítás tartama alatt, 1896. június 20-án megalapított) új 

Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára. Darányi Ignác 

földművelésügyi miniszter leiratát figyelembe véve a múzeum

a millenniumi mezőgazdasági kiállítás tárgyi anyagát használt

fel, ugyanakkor egyéb adományokkal is bővültek a gyűjtemények

még 1896 során. A főváros vezetése is engedett a kérésnek, és

1897. szeptember 12-én a vár ismét megnyitotta kapuit a

látogatók előtt, immár mint a Magyar királyi Mezőgazdasági Múzeum.

Az épület azonban a gyenge alapanyagok miatt hamarosan

életveszélyessé vált, és 1899. július 27-én be is kellett zárni.

Az „első” Vajdahunyad várát még abban az évben elbontották.

A „második” Vajdahunyad vára (1908–)

A bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út

72.-be költözött. Ugyanakkor több művész, muzeológus, a

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár

második megépítését szorgalmazta. Kezdeményezésük

sikerrel járt, és Alpár tervei szerint 1902-ben megindult

ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz

-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes.

A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött

az épületbe, és 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint 

I. Ferenc József magyar király nyitotta meg a múzeum kiállításait

a nagyközönség előtt.

Forrás Wikipédia