Kategória:
Helyi téma, Város hírei
Létrehozva:
2022-03-27 20:20:55
Cikk írója:
14kerulet BudapestHirdetője
Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára
A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén
Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása
Budapest XIV. kerületében, a Városligetben.
A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon
keresztül érhető el.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére, a magyar
építészetet ?három dimenzióban? ábrázoló épületegyüttest
terveztek.
A huszonegy részből álló Történelmi Épületcsoport végül a
szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt
ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el.
A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár Ignác
vezetésével tartós anyagokból építették fel.
Nevét a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta
A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén
Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása Budapest
XIV. kerületében, a Városligetben.
A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon
keresztül érhető el.
A vár a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel 1902
és 1908 között, így a múzeum céljait szolgálja, ez alól kivétel
az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház
kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi
János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a
legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök
tere felőli főhomlokzatáról kapta.
Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll:
román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai
több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság
különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár
másolata.
Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége
kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át.
Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.
A kastély területén megtalálható Lugosi Béla színművész,
továbbá Anonymus szobra is, aki a 12. században élt és III.
Béla magyar király jegyzője és történetírója volt
Az „első” Vajdahunyad vára (1896–1899)
A Hunyadi-család vajdahunyadi várkastélya a 19. században
már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére
készítették el mását, a Történelmi főcsoport részeként felépített
épületegyüttes gótikus elemét, a Vajdahunyad várát Budapesten.
A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban”
kívánták bemutatni.
A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján,
a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel
1896-ra. 1896. október 31-én a millenniumi kiállítás bezárt, az
alkalmilag felállított pavilonok elbontása megkezdődött.
Ez a sors várt volna a Vajdahunyad várára is, azonban a
nagyközönség tiltakozására az Országos Magyar Gazdasági
Egyesület kezdeményezte az épület megtartását (a már a
kiállítás tartama alatt, 1896. június 20-án megalapított) új
Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára. Darányi Ignác
földművelésügyi miniszter leiratát figyelembe véve a múzeum
a millenniumi mezőgazdasági kiállítás tárgyi anyagát használt
fel, ugyanakkor egyéb adományokkal is bővültek a gyűjtemények
még 1896 során. A főváros vezetése is engedett a kérésnek, és
1897. szeptember 12-én a vár ismét megnyitotta kapuit a
látogatók előtt, immár mint a Magyar királyi Mezőgazdasági Múzeum.
Az épület azonban a gyenge alapanyagok miatt hamarosan
életveszélyessé vált, és 1899. július 27-én be is kellett zárni.
Az „első” Vajdahunyad várát még abban az évben elbontották.
A „második” Vajdahunyad vára (1908–)
A bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út
72.-be költözött. Ugyanakkor több művész, muzeológus, a
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár
második megépítését szorgalmazta. Kezdeményezésük
sikerrel járt, és Alpár tervei szerint 1902-ben megindult
ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz
-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes.
A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött
az épületbe, és 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint
I. Ferenc József magyar király nyitotta meg a múzeum kiállításait
a nagyközönség előtt.
Forrás Wikipédia
Városi magazin cikkek






Kiemelt ApróHirdetések




További kiemelt ApróHirdetések »