A Szépművészeti Múzeum állami alapítású és fenntartású országos múzeum

Budapesten, a Hősök tere műemlékegyüttesének részeként Budapest

világörökségi helyszíneihez tartozik. 1900 és 1906 között, Schickedanz

Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján neoreneszánsz és

neoklasszicista stílusban épült.

A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet. Gyűjteményei az európai

képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, olyan híres

művészek alkotásain keresztül, mint Raffaello, Leonardo, Dürer, Rembrandt,

Goya vagy Monet. Műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret.

Korábban a magyar művészeti anyagát átadta a Magyar Nemzeti Galériának,

de kiállításán ma már számos magyar művész alkotása is látható. 

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb

múzeumai között tartják számon. Művészeti anyagának sokrétűsége és

történeti folyamatossága, a mesterművek nagy száma méltán biztosít

számára előkelő helyet a közgyűjtemények sorában.

A Szépművészeti Múzeum az egyetemes és a magyar művészet emlékeit

mutatja be az ókortól a 18. század végéig, nagyszabású időszaki kiállításai

pedig százezreket csábítanak az intézmény falai közé.

A múzeum, történetének legnagyobb léptékű rekonstrukcióját követően,

2018 végén újra megnyitott.

A korszerűsítésnek köszönhetően a Szépművészeti megfelel a múzeumok

iránt támasztott 21. századi műtárgyvédelmi és látogatói követelményeknek.

A rekonstrukcióval párhuzamosan az állandó kiállítások is megújultak: az

1800 előtti magyar művészet – amelyet 1957 után két lépcsőben

különválasztottak az egyetemes művészettörténet emlékeitől és a Magyar

Nemzeti Galériába helyeztek – hosszú idő után ismét itt kapott helyet.

A múzeum ebben a formában ismét az eredeti koncepció szerint, a magyar

és a nemzetközi művészettörténet kiállítóhelyeként működik, úgy, ahogy

megnyitása idején is működött.

Az intézmény az ókori kultúrák – az egyiptomi és az antik gyűjtemény –

bemutatása mellett az 1800 előtti képzőművészet otthona is lett.

A 19. század kezdetét követő korszakok magyar és nemzetközi

képzőművészete a Várban, a Nemzeti Galériában látogatható a

Városligetben megépülő Új Nemzeti Galéria megnyitásáig, amelyet

a Pritzker-díjas japán SAANA tervezett.

A Szépművészeti Múzeum létesítéséről az 1896. évi millenniumi törvény

határozott; az új intézmény helyszínéül 1898-ban a Műcsarnokkal

szemközti területet szemelték ki.

A múzeum épületének tervezésére Schickedanz Albert és Herzog Fülöp

Ferenc kaptak megbízást, akik a téren álló Műcsarnok és Millenniumi

emlékmű tervezői is voltak. 

Az épületet 1906. december 1-jén I. Ferenc József jelenlétében avatták fel,

és december 5-én a közönség előtt is megnyitották.

A Szépművészeti Múzeum anyaga igazolta a hatalmas vállalkozás

létjogosultságát.

Az évszázadok során felhalmozott és immár egyesített művek, a Nemzeti

Múzeum és az Országos Képtár gyűjteményei, a Jankovich-, Pyrker-,

Esterházy-, Ipolyi-gyűjtemények nagyszerű műkincsállománya az új

intézményes keretben rendszeres vásárlások, alapítványok, ajándékok

révén tovább gazdagodott.

A hazai és külföldi kutatások, tudományos rendszerezések nyomán a

művészettörténet közkincsévé és a kontinens fontos – Bécs és Szentpétervár

között a leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező – intézményévé vált, annak

ellenére, hogy a legnagyobb európai múzeumokkal szemben nem gazdag

uralkodói gyűjteményekre támaszkodott.

Az első világháború és a nyomában következő mostoha gazdasági viszonyok

korlátot szabtak a látványos fejlődésnek, egyes gyűjteményrészek azonban

a két háború között is fontos alkotásokkal gyarapodtak.

A Szépművészeti Múzeum egész létét fenyegető második világháború azonban

az intézménynek súlyos károkat és veszteségeket okozott.

Az emeleti lépcsőfeljáratot bombatalálat érte, az üvegtető teljesen megsemmisült.

A múzeum anyagának zömét, a legértékesebb műkincseket sebtében és

gondatlanul vagonba rakva a háború utolsó hónapjaiban nyugatra hurcolták.

A gyűjtemény 1946–1947 között tért haza Németországból, nem kevés

károsodással. A festmények egy kisebb hányada a menekítés, a háborús

események során elkallódott vagy elpusztult, és ma is a háborús

veszteségek listáján szerepel. 

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből 1957 után két lépcsőben

leválasztották a magyar vonatkozású műveket, amelyek a Magyar

Nemzeti Galériában leltek otthonra. 2012-ben a két intézmény egyesült,

2018-ban a felújított Szépművészeti Múzeumba pedig fizikailag is

visszatértek az 1800 előtt készült magyar vonatkozású művek.

A Szépművészeti évszázados története folyamán a múzeum egyes 

gyűjteményeiben található művek száma a többszörösére növekedett, és

új gyűjteményi egységek is kialakultak.

Műtárgyainak száma ma meghaladja a százhúszezret.