A Hősök terén álló bazilikális alaprajzú, 2300 m2-es alapterületű épület

1896-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el,

Schickedanz Albert műépítész tervei szerint.

Az épület főmotívuma a hatoszlopos bejárati portikusz korinthoszi oszloprenddel.

Hátsó falán Deák Ébner Lajos háromrészes freskója a szobrászat kezdetét

Vulkán és Athéné alakjával, a művészetek kútforrását Apollóval és a múzsákkal,

s a festészet eredetét a szerelmes pásztorral az antik legenda szerint ábrázolja.

A közbenső képeken a festészet és a szobrászat allegorikus alakjai szerepelnek.

A vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített főkaput Sátori Pál készítette.
Az épület oldalhomlokzatainak tagolása és díszítése nem csupán a színek és a

megválasztott anyagok harmóniája miatt érdemel figyelmet, hanem a pécsi

pyrogránit ilyetén alkalmazásának ritkasága miatt is.

A téglaburkolatú falsíkokat pilaszterek, főpárkány, ablakkeretezések, tablók

és amorettek színes és az érett reneszánsz formavilágát idéző elemei tagolják.

A műemléképület 1991-94 között nagyszabású rekonstrukción esett át.

Ennek köszönhetően a látogatók eredeti szépségében csodálhatják meg az

épület domborműveit, növényi mintás ornamentikáját és a helyreállított

félköríves oszlopcsarnokot, az oldalhajókkal és a felülvilágított oldaltermekkel.