Hősök tere Budapest

Kategória:
Helyi téma, Város hírei

Létrehozva:
2022-03-27 19:43:51

Cikk írója:
14kerulet BudapestHirdetője


Hősök tere Budapest


Hősök tere


Három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, az 1906

decemberében átadott Szépművészeti Múzeum, és a kettőt

vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű.

Mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat

Herzog Fülöp Ferenccel közösen.

A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái.

A tér az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.

A teret 1932-ben nevezték el „Hősök terének”.

Ekkor még virágágyások díszítették. 1937-ben kövezték le

a 34. Eucharisztikus világkongresszus (1938) miatt.

A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot

kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia 

szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra

kiesett a helyéről és a feje behorpadt.

 
A Világifjúsági és diáktalálkozó 1949-ben

A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították,

hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek.

A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az

egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt.

Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrait cserélték le:

I. Ferdinánd helyett Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen

Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett 

II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos 

szobra került ki.

A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli

Múzeumának raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra 

szállították. 2002-ben az újraalkotott, előtte sérült Mária

Terézia szobrot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el, 

2011-ben Gödöllőre, a kastély kertjébe szállították a Barokk

év miatt. 2006-ban Ferenc József, III. Károly, és I. Ferdinánd 

szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol

a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.[3]

A Hősök tere gyakorta volt helyszíne tömeges rendezvényeknek,

valamint számos tüntetésnek és politikai nagygyűlésnek.
1989. június 16-án itt volt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés 

előtti felravatalozása. 1991. augusztus 20-án Szent II. János Pál

pápa szentmisét pontifikált a téren, amelyen kb. 200 000 ember

vett részt. 

2008 óta itt tartják évente a Nemzeti Vágtát. 2021. szeptemberében

ismét Magyarország adott otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus

Kongresszusnak, melynek egyik fő helyszíne a Hősök tere volt.

A szeptember 12-én tartott zárómisét Ferenc pápa celebrálta.

A teret 1932-ben nevezték el „Hősök terének”.

Ekkor még virágágyások díszítették. 1937-ben kövezték le a 34. 

Eucharisztikus világkongresszus (1938) miatt.

A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, 

II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra

deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a

helyéről és a feje behorpadt.

 
A Világifjúsági és diáktalálkozó 1949-ben

A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították,

hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek.

A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az

egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt.

Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrait cserélték le:

I. Ferdinánd helyett Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen

Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett 

II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos 

szobra került ki.

A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli

Múzeumának raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra szállították. 

2002-ben az újraalkotott, előtte sérült Mária Terézia szobrot a 

Szépművészeti Múzeumban helyezték el, 2011-ben Gödöllőre,

a kastély kertjébe szállították a Barokk év miatt. 2006-ban Ferenc

József, III. Károly, és I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták

Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti

Múzeum előtt fogják felállítani.[3]

A Hősök tere gyakorta volt helyszíne tömeges rendezvényeknek,

valamint számos tüntetésnek és politikai nagygyűlésnek.
1989. június 16-án itt volt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés 

előtti felravatalozása. 1991. augusztus 20-án Szent II. János Pál

pápa szentmisét pontifikált a téren, amelyen kb. 200 000 ember

vett részt. 

2008 óta itt tartják évente a Nemzeti Vágtát. 

2021. szeptemberében ismét Magyarország adott otthont az 

52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, melynek egyik

fő helyszíne a Hősök tere volt. A szeptember 12-én tartott

zárómisét Ferenc pápa celebrálta.

A téren látható szobrok:

  • középen: a Millenniumi emlékmű, az oszlop tetején Gábriel
  •  arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. 
  • Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. 
  • Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.
  • bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, 
  • Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, 
  • Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az 
  • Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik 
  • végén pedig a Háború lovas kocsija.
  • jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, 
  • Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, 
  • II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. 
  • Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és 
  • Dicsőség szobra, a másik végén, a Háborúval szemben 
  • pedig a Béke lovas kocsija áll.

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ban épült Műcsarnok, 

Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 

decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt

vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat 

Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp

Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai 

Zala György munkái).

Forrás Wikipédia

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »